Mindig maradj olyan, mint egy rossz HIV teszt: Pozitív!

Hangya donorság

2016. május 11. - hangya peti

Annyi kérdés érkezik, hogy mikor, hogy miért lesz a csontvelő átültetés. Fog-e fájni, meddig tart bla-bla-bla. Sokszor az az érzésem, hogy arról kéne beszélnem, hogy milyen érzés szüléskor négy ujjnyira kitágulni. Hát nem tudom! Kettőig bírtam, de már az is nagyon fájt. A kíváncsiságotok kielégülésére egy kedves donor ismerősöm elmesélte az élményeit, amit kicsit összerendezgettem, fűszereztem.

Hölgyeim és Uraim! A kínpadon Eszter!

Donorhumor.

Kívülről azt hiszem „hősebbnek” tűnik az ember. Idegenek veregetik a vállad, te meg csak arra gondolsz, hogy „ne veregessé’ vazze, feladat van, koncentrálok, sejtszugerálok.”

Betereltek egy szobába ahol egy fiatal leányzó felvilágosító órát tartott, majdnem, mint a gimiben. Én meg csak bólogattam, mint kutya a kalaptartón, de a felét sem értettem, mert latinul volt.  Miután már minden testrészemből (majdnem szó szerint) mintát vettek, következett a várva várt biopszia.

Már az érzéstelenítés sem annyira leányálom. A doktornő kedvesen suhogta a fülembe, hogy ez most egy kicsit kellemetlen lesz. Hát. Szerintem ő még nem próbálta. Fájt, mint az állat. Legalábbis nekem nagyon fájt. „ Most ne nyissa ki a szemét” suhog tovább a doktornő. Naná hogy kinyitom, és a szegycsontomból rám néz egy bazi nagy tű. Visszacsukom, hátha akkor mégsem áll ki. Egyszer csak egészen megváltozott hangon mellém perdül a néni és boldogan mutogatja egy palettán szétkenve a csontvelőmet, mondván: „nézze milyen szép!” Jó, hogy nem hoz pirítóst.  Bazi nagy tű kihúz, giga nagy nyomókötés rárak, és a keresztbe csodálatos „szigszallaggal” letapasztva különösen jól mutat egy női dekoltázson. A kép címe: Női Jézus a kereszt mögött.

Zöldlámpa. Egy hét múlva csütörtökön reggel fáradjak be, de, hogy addig is érezzem a törődést minden nap reggel 7-kor és este 7-kor szuri. Nálunk ez elég egyedi volt, mert reggel pizsiben áttántorogtam a szomszédba a sógorhoz, szuri majd alvás tovább. Nem tudom melyikünknek volt kómásabb a feje. Viszont így is minden reggel nagyon kedvesen megkérdezte, hogy hova kérem. Combi, popi, felkar…jobb vagy bal oladal….??? Mintha látott volna a csipa mögül valamit is.

Két nappal a transzplant előtt, ráült egy elefánt a mellkasomra. Nem mocorgott, csak ült. Levegővételre esély nem volt. Gondolatelterelés: Lidl túra. Az utolsó 10 percben járókeretnek használtam a bevásárlókocsit. Nyugi bogyó be, 15 perc és elefánt más ülőhelyet keresett. Kis pánik tovaszállt.

Csütörtök. Reggel még egy gyors szuri. Beértünk. A nővérke első kérdése, hogy ittam-e eleget. Naná hogy nem ittam miután a felvilágosító órán azt mondták, hogy ne nagyon igyak előtte, mert kifektetnek 4-5 órára, vagyis ha nem akarom megismerni a kacsába pisilés rejtelmeit, akkor hanyagoljam az ivást. Erre itt meg közlik, hogy igyak, mert besűrűsödik a vérem és eldugul a gép. Fasza!  Egy üveg rozét idefinanszírozhatna most a TB.

Első látásra, és első ülésre kényelmesnek tűnő székbe süppedek. Infúzió, mindkét kar kilyukasztása egy óriás kötőtűvel, gépre ráköt. Nem indul be!  Végre a gép beindul, fura para beindul. Kezem jeges, a szám zsibbad, para. Megnyugtatnak, hogy ez normális, mert a véralvadás gátlótól zsibbad a szám, amire adnak kalciumot. Attól meg brutál orrviszketés és sehol egy kéz. Fasza vazze ki vagy kötve kézügyileg, a lábbal meg utoljára kúszó bébi koromban tudtam orrot vakarni. Lehetnék, most Siva a hatkezű, akkor tudnék vakarózni és még a rozét is magamnak tölteném. Fázik a kezem, de a nővérkének nincs ideje fogni így a kezembe nyom egy forró vízzel töltött gumikesztyűt. Isteni. Perverz.

Röpke fél óra. És eljött a várva nem várt pillanat, amikor rám jött a pipilhetnék. Ez fasza lesz! Jelentkezem, leng a kezem, és már fel is szolgálják a kacsát. Nincs rozmaring, nincs tört krumpli.

Képi megjelenítésében a következő panoráma tárulhatott a jelenlevők elé. Lekötözve, kéz és mozgás szabadság nélkül erős pipilési szándék bennem, hat különböző kezelésen résztvevő donor meg a szobában. Mind az első sorba kaptak jegyet így premier plán rád látnak. Jeleztem, hogy ez így nem fog menni, erre a srégen szemben lévő pasi elől kitakartak. Nesze neked Intim torna.  A sikeres darabok hosszan maradnak színpadon így egy órával később újra előadás volt.

Négy és fél óra fekvés, a már sehogy sem kényelmes székben, két nyomókötés és kitessékeltek az udvarra legyek kedves várakozni az eredményre. Fáradtságos elájulás padon alvás.

Jutalomként egy fotó délután a nővéremtől, amint épp lecsöpögtetik neki azt a sárgás barna trutyit – mint egy jó erős csontleves - ami én vagyok, és ami mostantól ő lesz. Éljen Ő és élek én………

 

A bejegyzés trackback címe:

https://leokemia.blog.hu/api/trackback/id/tr558707584

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.